Akárhogy nézem, tizenegy hónapja volt, hogy ide bármit töltöttem volna, ezzel valamilyen blogger rekordot bizonyosan megdöntök. Ez nem azt jelenti, hogy az évben nem történt semmi, sőt. Ahogy nézegetem a dátumozott galériám képeit, nagyszerű dolgokban volt részem. Kezdjük azzal, mi nem ment. A könyököm még mindig nem ér le....
A téli tmk nem hozott változást, ugyanaz történik harmadik éve. A nagy semmi. „Uram, ez egy Honda”, mondhatnánk.Ebből a szempontból elégedetten elégedetten dőlhetek hátra, arcomon együgyű mosollyal: így kell pályamotort választani. Télen olajcsere, meg fékfolyadék, aztán egy szezonnyi nyélgáz. Hibák száma: nulla. Persze pályanap után mindig átnézem elejétől végéig, pályanap előtt két nappal szintén. Ha valami sárkányságot vélnék felfedezni, egy nap alatt bármi megugorható, beszerezhető, akár vázat is cserélek, ha muszáj. .Szóval ott álltam, 20 perc munka után és nézegettem....Aztán elindult a vezérhangya, hogy ez így nem elég szép :D
Kitaláltam, hogy a kuplung és a generátor fedél legyen fekete, szép új fényes csillogós imbusz (gépészeknek BKNY) csavarokkal. Vettem a fedelek alá új tömítést is, jól bezsíroztam, hogy ha cserélni kell, ne kelljen megint vakargászni. Lefújtam 3 rétegben hőálló prisma color feketével, kicsit lekezeltem hőpisztollyal, majd maximális elégedettséggel visszatettem. Nézegettem, úgy döntöttem, ez már nekem elég szép.
Később kiderült a prisma color valóban derekasan helyt áll akár a pokoltűzzel szemben is, a benzinnel vívott csatába azonban fegyver nélkül indul. Azóta kiművelődtem, a Motip almárka VeryWell szórós festékei csodásan ellenállóak a benzinnel szemben, az idei téli szépítést azokkal fogom elkövetni. Közben átnéztem a régi képeimet, VeryWell-lel fújtam meg az egész motort, és számolatlan alkalommal öntöttem le benzinnel, a fény meg még mindig ugyanolyan.
Tettem fel angol kisipari lánckerékvédő-váltótengely támasztó egységet is. Csapágyas, abszolút profi cucc, pillekönnyű. Sean gyártja a Sunsetmoto-nál, ha bárki szeretne, adom a kontaktot, nagyon szívélyes figura, postáz ide is.
Nagy lelkesedéssel indultunk neki maroknyi brigádunkkal a legelső kakucsi motoros napnak. Vasárnap volt, nyíltak a völgyben a kerti virágok, keleti szél lebbent, és 20 fokot ígértek. A pályán annyian voltak, hogy körbeértünk volna 3-as oszlopban is. De attól még a remekül szórakoztunk, sőt, barátaimat annyira elkapta a flow, hogy hamar béreltek egy garázst is, mert mekkora király csak odamenni, helyben átöltözni, aztán gyia. Nekem az első tesztje volt a télen beszerzett egyrészes ruhának. Ha valaki korábban elmondja, hogy ez ennyivel jobb a 2 részesnél, azonnal ilyet veszek. Ezzel ugyan orángutánnak nézel ki állva, de a motoron egyből felveszi a tökéletes formát, sehol nem nyom, nem szorít, de mindenütt feszes. És hát nem pávázni megyünk, hanem gyorsan menni :) A sok streccspanel miatt a protektor ott is marad, ahol volt. És ez szokás szerint egy alsópolcos ruha, el nem tudom képzelni, milyen lehet egy Dainese. Na majd egyszer felrúgom a malacperselyt.
Azért Tomi CB-je még mindig a paddock legszexibb motorja, bárki bármit mond.
Feltámadott a sárga CBR is, ami visszakerült a társaságba, néhány karbon (nem fólia!) oldalidommal meg lámpatakaróval gazdagodva. Ja, és most már 3 kör után sem kezd kéthengerezni.
Edzőbá régóta piszkál már, hogy menjünk el a Pringre, az az igazi játszótér. Ott az Mring, a Ser, a Palóc, mindegyiken szerettem volna menni. Aztán ilyen olyan okok miatt (a Pring nekem drága, az összes többi pálya meg keskeny) lett kb 7 kakucsozás, meg 3 ering. Az előbbinek a legemlékezetesebb része az esti motorozások voltak. Olyankor nagy számú utánpótlás versenyző van jelen, akiktől nagyon jó lehet tanulni, azalatt a kis idő alatt, amíg látótávban vannak. Amúgy meg rendes gyerekek, közvetlenek, a depóban is üdítő társaságot nyújtanak. Ilyenkor csak 2 órád van, de ott beleadhatsz mindent, az egyetlen szépséghiba, hogy clockwise irányból az egyik legjobb kanyarkombinációban telibe szembesüt a lenyugvó nap.
A másik két emlékezetes alkalom egy-egy zártkörű motorozás volt. Van egy kis hobbipályás csoport, kibéreltük a pályát fél napra, volt gyors meg lassú csoport, biztonságosan körözhetett az is, aki előző héten szerzett A jogsit. Meg az is, akinek ez lőtávolban sincs, pl a nagyobbik gyerekemnek :) Elvittük a tehenünket, meg a CB-t. Muszáj volt végre kipróbálnom, habár az ideális pályamotor nem pont így néz ki.
Én mentem a gyorsban, gyerkőc meg a lassúban, olyankor átültem a sárgára és susmorogtam a fülébe a sisakbeszélőn az okosságokat. Hamar kiderült, a GS-nek ez is megy. Magátul fordul, féktávon beszúrhatsz sportmotoroknak, ugrathatsz a rázókövön, térdelhetsz is róla .
Az aljmagassága a nemrég felszerelt medvetalp lábtartók miatt elég korlátos, de ezért én vissza nem rakom a gyárit.
A Gyerek is kipróbálta végre, 14 éves kora ellenére szépen csapkodta jobbra balra. A CB-n ekkor már fent voltak az új gumik. A sportsmartt TT ára februárban közelítette a 90 ezret – azóta meg sem mertem nézni- így a másik favoritnak, a Bridgestone S22-nek szavaztam bizalmat, ami megállt 60 ezerben. Nagy ötlet volt. Ennyire teljesen semlegesen forduló sosem volt még a motor, csukott szemmel bízok az elejében. Bármekkora gázokat oda lehet vágni neki már térden is, szóval ez jó jelzés, hogy ideje nagyobb kanyartempót venni. :) Tán az első nap volt, hogy a „jó” irányban már a szűk jobbos kanyarokban is stabilan leért a térdem jobbra is. Hatalmas fejlődés nem történt a szezon során. Kitűztem, hogy leglább 46-tal kezdődő számot lássak a race chronon. Nos, ez még mindig a célok között van. Viszont sikerült fejlődnöm állóképességben, 30 kört simán megyek anélkül, hogy elveszteném a koncentráló képességem, és végre elértem azt a szintet, hogy nem szorítom a kormányt :)
Az ering úgy indult mint egy westernfilm, és úgy folytatódott, mint egy Csehov dráma. Egyik pillanatban még húzod a futót diadalmasan az autópályán, ömlik a napfény a nyakadba, szól a Rockrádió, elképzeled, hogy fogod kikerülni a Panigalékat. Kint puszi pacsi, oltözés, vérnyomás emelkedés. Aztán a második menet után elkezd esni. De nem kicsit. Mivel még nagyon hosszú volt a délután, bizakodva ácsorogtunk majompózban a bőrkombikban bambulva bele az ólomszürke délutánba de legalább beszélgettünk egy jót. Mondjuk, ha választani kell, a pályanap árát inkább elittam volt 2 részletben, abból hosszabb beszélgetés kijön. 1 jó hónappal később kinéztem egy újabb délelőttöt. Annyian voltunk, mint Putyinbá katonái, 3 csoportban tömörültünk, meglehetősen egyenetlenül. Kezdő csoport tele, haladóban kb nyolcan, a gyorsban hárman.
Kellő alázatot tanúsítva a lassúba kvalifikáltam magam, utólag kiderült, jó döntés volt. Tömörültünk jó sokan a csoportomban, a totál fogalmatlanoktól az elég gyorsakig. Hál Istennek a pálya elég hosszú ahhoz, hogy az ember kinézze, mikor kell kimenni hogy ne találkozzon senkivel körökön keresztül. Mikor 3 csoport van, akkor csak 4 menet jut. Így azért bőven van idő pihenni, elmerengeni a régmúlt dicsőségén/fényezni magunkat/csodálni a többiek motorját de célszerűbb egész napos jegyet venni, mert a 4 menet az nagyon kevéske. Ráadásul a haladó utolsó felmenetelében firkált valaki, a takarítás eltartott a gyors teljes idejére is, így nekik csak 3 menetük volt. Úgy éreztem, életem köreit csapatom. Van pár hely a pályán, ami még sokadikra is baromi ijesztő, úgy is, hogy tudod, mi következik utána. Megmondom őszintén elszoktam ettől a tempótól. Felakasztottam a Race Chronot, és hatalmas csalódásomra az eddigi 1:28-as idők helyett ilyen 1:30 volt a legjobb, amit láttam. Mesterem annyit mondott búbánatba hajló beszámolómra, hogy „sok Kakucsból nem lesz 1:20 az Eringen”. Mit tehettem. Kivettem még egy szabit pár héttel későbbre. Gazdagon felöltözve önbizalommal ezúttal gyorsba kértem a jegyet. Aznap csak 2 csoport volt, így 6 menet jut, az meg már pont kiad egy kellemes délelőttre. Az idő hűvös volt, de gyorsan melegedett, engem ezeken a hypersport gumikon szerencsére nem zavar a hideg pálya sem, nagyon gyorsan melegszenek. Az egész ringen tízen lézengtünk, két csoportban.
. Jók ezek a kora őszi alkalmak, a slickes profik már csak délután jönnek ki, mi, a nép egyszerű gyermekei meg nyugodtan körözgethetünk. Majsztróval kielemeztük az onboadokat, mondott néhány pontot, ahol rossz helyen érintek, meg még sokkal több pontot, ahol nem gyorsítok, csak utazok. A Race Chronot is bazsaltam sokat üres perceimnam, és tényleg meglepően kevés helyen gyorsítottam intenzíven, ott sem sokáig. A féket meg hagyjuk :) Összeraktam fejben a dolgokat, és a szép nyugodt tempóval kezdve hagytam magam szépen felgyorsulgatni. A tempó kezdett meglenni, ezúttal már még parásabb volt, néhány helyen még mindig nem merem kitartani a nyélgázt, pedig ez csak egy kis nyuszimotor. :) Az S22-k parádésan helytálltak, a motor is csak egykedvűen üvöltött, ahogy kell. Koma kérdezte is, másik dobot tettem-e fel, mert egészen más a hangja, mint Kakucson szokott lenni. Hát kérem itt van helye leforogni. Kedvenc részem, az omega kanyar, ahol lapon kell beváltani a 3-at teligázon, ott sem úszott meg soha. Bátorságomat ezúttal siker koronázta, 1:26.49-et sikerült menni. Az optimális kör 24 valamennyi lett volna, szóval van még ott, ahonnan ez jött. De full amatőrként, egy otthon csinált 28 éves motorral engem igenis büszkeséggel tölt el már ez is. Kaptam kölcsön egy DJI kamerát, ennek a képminősége már elég meggyőző, a hangot kéne még jól felvenni, mert az nem éppen ilyen.
Utolsó előtti menetként kivittem egy barátom egyetemista fiát meg a barátját beavatni a tutiba. Kimentünk megismerkedni a pályázás addiktív világával egy zártkörű napra. Itt is a szokásos kellemes családias hangulat volt, kaptunk kis esőt is, utána kipróbáltam, mit mutatnak vízen az S22-k, és hát ott is megingathatatlanul szelték a habokat. A fiúkák vigyorogtak, mint a vadalma, miután kellő rutint szereztek a sajátjukon, odaadtam nekik az enyémet, hadd érezzék a tutit. És hasíttottak is vele, ahogy kell. Mission complete, két újabb bárányka a nyájban :D
Odafele még mondták, hogy hát nem akkor kanyarvadászok, meg stb, a harmadik menetben meg úgy jöttek le, hogy szépen huzigálták a lábtartót, öröm volt hallani.
Jövő héten nagyon készülünk még egy utolsó délutánra, esélyes, hogy először az évben, és a történelemben (!!) 4db épített CB lehet a pályán :D
